Sunday 23 September 2007

Almondy


Még mindig egészen meg vagyok hatva, amiért születésnapom alkalmából Almondy tortával (és még sok egyéb finom csokival) lettem meglepve Ági jóvoltából, aki egyébként gyakran emlegette a svéd csokitortáról szóló postom egy részét, amelyben azt taglalom, milyen hatással van rám ez a torta =)
Naszóval, érdemes csokiblogot írni =) Szóval köszönöm mégegyszer!

Thursday 20 September 2007

Kis dél-amerikai csokiteszt


A blog történetében először lesz szó más kontinensről származó édességről, ezúton szeretném megköszönni, nem sokszor lesz ilyen alkalom =)
A szóban forgó három csoki Ecuadorból, illetve Kolumbiából származik, kettő tejcsoki, egy pedig fehércsoki. Kezdjük a Jettel =) Kicsomagoláskor valamiért gyermekkorom kedvenc horvát csokija jutott eszembe, aminek az állatos matricáit hatalmas lelkesedéssel gyűjtögettük. Ebben a kolumbiaiban ugyan nem matrica volt, hanem egy kis ismeretterjesztő kártyácska képpel és leírással (nekem egy kígyós és egy holdas jutott, de sajnos spanyoltudás hiányában műveletlen maradok =)) Na de valójában nem ez a lényeg, hanem a csoki, ami sajnos egy kicsivel több cukrot tartalmaz, mint amennyit kéne, egy táblányit biztos nem tudnék belőle megenni, de egy 12 grammos kis szelet azért még nem jelent problémát =)
A másik kettő az ecuadori La Universal gyártmánya. A narancssárga csomagolású Manichoról nekem először a Reese's ugrott be, így valamilyen mogyoróvajas dologra számítottam, ami nem volt teljesen alaptalan, ugyanis tényleg mogyorós, mégpedig eredeti állapotában =) Az előzőhöz képest mérsékeltebb a cukormennyiség, ellenben némi szokatlan mellékízt véltem felfedezni kóstolás közben.
Utolsó versenyzőnk a puffasztott riszszemekkel dúsított Osito fantázianevű fehércsoki, aminek ugyanaz az erős, illetve gyenge pontja, mint az előzőnek. Fehércsokihoz képest nem annyira ragadósan édes, ami igen dicséretes, kellően ropogós, de később itt is előjön az utóíz, ami remélhetőleg az idáig megtett hosszú útnak tudható be...
Ha pedig sorrendet kéne felállítanom, akkor első helyen végezne az Osito, utána következne a Jet és végül a Manicho. Egyébkén külön figyelmet érdemel a két ecuadori csoki mintázata, amely a harmadik képen tekinthető meg =)

Choc-o-meter:

Monday 17 September 2007

Lindt meggyes-chilis


Nem lehet ám engem olyan könnyen megúszni, szóval újra itt, egy kisebb alkotói válság után (lehet, hogy más erre a lustaság kifejezést használná, de maradjunk inkább az alkotói válságnál, az olyan romantikus), a tesztelendő csokik egyre csak halmozódnak és halmozódnak...
Mint például ez a Lindt is régóta vár rám, ami a legelső VKF-es pályaművemet is ihlette (jut eszembe, a múltkori fordulóról jól lemaradtam, de most már csakazértse mondom meg, kinek a bőrébe bújtam volna). Konkrétan ez is az osztrák benzinkútról származik, bár azóta több helyen láttam itthon is, meglehetősen borsos áron. Bezzeg Svájcban fele ennyibe kerülnek a Lindt csokik...
De visszatérve magára csokira, ez az Edelbitter Mousse sorozatba tartozik, tehát az étcsokiborítás alatt meggyes-chilis töltelék, illetve étcsokihab, vagymiacsoda lapul meg. Előbbi igen kis mennyiségben képviselteti magát, sokkal jobb lenne, ha több tölteléke lenne, ugyanis nagyon jól passzol a 70%-os étcsokihoz ez a savanykás meggykrém. A chilit is eléggé kispórolták, csak akkor érezni, ha csak a meggytölteléket kóstolom, de akkor nem kicsit =) Amúgy harmonikusnak találom az ízeket, csak az arányokon változtatnék. Na majd, ha a Lindtnél tevékenykedek =)

Honnan? Osztrák benzinkútról.
Mennyiért? 2,99 €/ 150 g.

Choc-o-meter: