A blog történetében először lesz szó más kontinensről származó édességről, ezúton szeretném megköszönni, nem sokszor lesz ilyen alkalom =)
A szóban forgó három csoki Ecuadorból, illetve Kolumbiából származik, kettő tejcsoki, egy pedig fehércsoki. Kezdjük a Jettel =) Kicsomagoláskor valamiért gyermekkorom kedvenc horvát csokija jutott eszembe, aminek az állatos matricáit hatalmas lelkesedéssel gyűjtögettük. Ebben a kolumbiaiban ugyan nem matrica volt, hanem egy kis ismeretterjesztő kártyácska képpel és leírással (nekem egy kígyós és egy holdas jutott, de sajnos spanyoltudás hiányában műveletlen maradok =)) Na de valójában nem ez a lényeg, hanem a csoki, ami sajnos egy kicsivel több cukrot tartalmaz, mint amennyit kéne, egy táblányit biztos nem tudnék belőle megenni, de egy 12 grammos kis szelet azért még nem jelent problémát =)
A másik kettő az ecuadori La Universal gyártmánya. A narancssárga csomagolású Manichoról nekem először a Reese's ugrott be, így valamilyen mogyoróvajas dologra számítottam, ami nem volt teljesen alaptalan, ugyanis tényleg mogyorós, mégpedig eredeti állapotában =) Az előzőhöz képest mérsékeltebb a cukormennyiség, ellenben némi szokatlan mellékízt véltem felfedezni kóstolás közben.
Utolsó versenyzőnk a puffasztott riszszemekkel dúsított Osito fantázianevű fehércsoki, aminek ugyanaz az erős, illetve gyenge pontja, mint az előzőnek. Fehércsokihoz képest nem annyira ragadósan édes, ami igen dicséretes, kellően ropogós, de később itt is előjön az utóíz, ami remélhetőleg az idáig megtett hosszú útnak tudható be...
Ha pedig sorrendet kéne felállítanom, akkor első helyen végezne az Osito, utána következne a Jet és végül a Manicho. Egyébkén külön figyelmet érdemel a két ecuadori csoki mintázata, amely a harmadik képen tekinthető meg =)
Choc-o-meter:
